Egy kanadai kutatás (2013) különböző típusú videójátékok hosszútávú pozitív hatásait vizsgálta gimnazista tanulók esetében. Közel 1500 tinédzsert vizsgáltak 4 éven át (9-től 12. osztályig), akiket minden évben megkérdeztek a videójátékozási szokásaikról, azon belül pedig külön kitértek arra, hogy milyen jellegű játékkal mennyit játszottak az elmúlt időszakban. A játékokat két típusra osztották:

  • stratégiai jellegű (játékok, melyek fő motívuma valamilyen probléma megoldása, mely tervezést, előrelátást igényel, pl.: World of Warcraft, Splinter Cell)
  • akció jellegű (játékok, melyek fő motívuma a verekedés, lövöldözés vagy gyorsasági versenyzés, melyek alapvetően gyors döntéseket igényelnek)

Ezen felül kérdőíves formában mérték fel a fiatalok problémamegoldó képességét és iskolai teljesítményét, szintén évről évre, összesen négyszer.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy valóban nem mindegy, hogy milyen videojátékkal játszanak a tinédzserek.

A kutatók hosszú távon fennálló pozitív kapcsolatot mutattak ki a stratégiai videojátékokkal való szabadidős tevékenység, a problémamegoldó képesség és az iskolai jegyek minősége között.

Minél többet játszott valaki stratégiai jellegű játékokkal, annál jobb problémamegoldó képességről számolt be, és a statisztikai elemzés szerint ezen fejlettebb képesség vezetett aztán jobb iskolai teljesítményhez.

Ez a kapcsolat viszont nem volt kimutatható az akció jellegű játékokkal kapcsolatban. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy utóbbi típusú elfoglaltság rontaná a mért képességet vagy az iskolai jegyek átlagát, csupán a kutatás eredményei szerint nem áll velük semmilyen összefüggésben.

Mi állhat az eredmények hátterében?

A kutatók szerint fontos tényező lehet, hogy a stratégiai videojátékok esetében a sikerhez általában szükség van különböző forrású információk beszerzésére és stratégiai tervek megalkotására. Sokszor több féle módon kell a játékosnak megpróbálnia megtalálni a megoldást ahhoz, hogy magasabb szintre juthasson és sikeresen befejezhesse a játékot. Ezáltal tud a tinédzserek problémamegoldó készsége is a legjobban fejlődni.

Ezzel szemben az akció jellegű videojátékok a lehető leggyorsabb cselekvésre ösztönöznek, miközben nem adnak lehetőséget megállásra és stratégiaalkotásra.

videójátékozó gyerek

A teljes cikket itt tudjátok elolvasni: 

https://link.springer.com/article/10.1007/s10964-013-9913-9?source=post_page—–b75d85c533d8

kép forrása: https://www.news-medical.net/health/Short-Term-and-Long-Term-Effects-of-Playing-Video-Games.aspx