A gyerekek digitális médiahasználat közben, pl. amikor mesét néznek vagy játszanak, főleg képek és hangok formájában fogadják be az információt. Ilyenkor nem kell használniuk a képzelőerejüket, hiszen már kész képeket látnak. A képzelőerő egy folyamat, amely során létrehozunk gondolatban képeket olyan dolgokról, amik valójában nincsenek jelen. A képzelőerő számos fontos készségünk alapjául szolgál, melyeket gyermekkorban kezdünk elsajátítani, ilyen pl. a tervezés és problémamegoldás készsége.

tabletező gyerek

Egy német kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy vajon az óvódáskori képernyőhasználat hatással van-e két évvel később a gyerekek képzelőerejére. A kutatásban követték a gyerekek képernyőhasználati szokásait (mire -, mennyit - és hogyan használják), illetve mérték a képzelőerő alakulását is egy olyan teszttel, ahol a gyerekeknek el kell képzelni két tárgyat és az alapján kell megítélni, hogy melyikre jellemzőbb egy tulajdonság (pl. mi fényesebb, egy trombita vagy egy hegedű?). 

A kutatók azt találták, hogy azok a gyerekek, akik több médiatartalmat fogyasztottak, rosszabbul teljesítettek a képzelőerőt mérő feladatban. Ennek oka az lehet, hogy a kész képek miatt a gyerekek kevésbé használják a fantáziájukat és képzelőerejük ellustul. Ezért azt javasoljuk, hogy a képernyőhasználat szabályozása mellett a gyermekeknek rendszeresen olvassunk fel mesét, és maradjon elég idő szabadjátékra is.

Forrás: Suggate, S. P., & Martzog, P. (2021). Preschool screen-media usage predicts mental imagery two years later. Early Child Development and Care, 1-14.

Kép: https://www.istockphoto.com/