Azzal, hogy ott vagy kisgyermekeddel, amikor kütyüzik, és megbeszéled vele a látottakat, már teszel azért, hogy a káros hatásoktól megvédd. Ha biztosítod neki, hogy minél többet mozoghasson és játszhasson úgy, hogy közben nem megy a tévé a háttérben, és este már nem hagyod neki a kütyüzést, segíted gyermeked fejlődését.

A most születő gyerekek természetes kíváncsisággal fordulnak az őket körülvevő médiaeszközök felé. Ugyanakkor ezek intenzív használata sajnos kedvezőtlen irányba befolyásolhatja fejlődésüket. Ezért a nemzetközi irányelv a 18 hónapnál fiatalabb kisgyerekek esetében egyáltalán nem javasolja a digitális eszközök használatát.[1]

A fenti javaslatot azonban a családok kb. 70%-a nem követi. Egyrészt azért, mert nem ismerik az irányelveket. Másrészt, még ha tudják is a szülők, hogy csecsemők esetében nem javasolt a kütyüzés, úgy érzik, nem képesek betartani ezeket a “szabályokat”, mert pl. a gyermeket annyira érdekli a mobiltelefon és olyan szívesen nézi a mesét. Emiatt a teljes tiltásra irányuló tanácsokat már nem szívesen hallgatja meg az egyébként is bűntudattal és/vagy tehetetlenség-érzéssel küzdő szülő.

Vajon ha a családi élet szerves részét képezik a digitális eszközök, létezhet-e más út is a kicsik számára az eltiltáson kívül? A digitális eszközök káros hatását lehet-e csökkenteni más módon is azon kívül, hogy használatukat teljes mértékben korlátozzuk?

kicsik tableteznek anyával

Heller, amerikai pszichológus-kutató, 2021-ben arra vállalkozott, hogy a témához kapcsolódó kutatási eredményekre alapozva átgondolja, vajon létezhet-e alternatíva a betarthatatlannak tűnő teljes megvonás helyett. A szerző az ún. ártalomcsökkentő megközelítést követve, újrafogalmazza az irányelveket.[2] Kiemeli, hogy

a digitális eszközök gyakran nem önmagukban károsak, hanem attól függően, hogy a gyerekek hogyan, mire és mennyit használják azokat.

A végső cél persze az, hogy a legkisebbek ne digitális ingerekkel körülvéve nőjenek fel, ugyanakkor amennyiben a médiaeszközök intenzív szerepet játszanak a családi életben, a témához érdemesebb árnyaltabb módon közelíteni. A kutató a tudatosabb szülői médiaeszköz használatot az alábbi javaslatok megfogalmazásával igyekszik serkenteni.

Ezekre érdemes ODAFIGYELNI:

  • Biztosíts elegendő időt gyermekednek az alvásra!
  • Mindig jusson idő olyan fontos tevékenységekre, amelyek a mozgást, a beszédet és a gondolkodást fejlesztik (pl. játszótéri játékok, könyvnézegetés, mondókázás, közös játék szőnyegen, beszélgetés)!
  • Válasszatok fejlesztő tartalmat (pl. fejlesztő applikáció) mesenézés helyett!
  • Mindig nézzétek együtt a médiatartalmat, ne hagyd magára kisgyermekedet a kütyüvel!
  • Beszéljétek meg a látottakat, kiemelve a fontos jellemzőket, és összekapcsolva azokat a gyermek mindennapi életével!
  • Nyújts példát a saját digitális eszköz használati szokásaid korlátozásával!

Ezeket javasolt KERÜLNI:

  • Háttértévé: Érdemes kikapcsolni a tévét, ha nem nézitek, főként, amikor a gyermek játszik, vagy beszélgettek.
  • Felnőtt programok: Figyelj oda, hogy ne menjen felnőtteknek szóló tartalom a gyermek jelenlétében!
  • Lefekvés előtti képernyő-hatás: Este 6 után nem javasolt a gyermeknek a kütyüzés.

Forrás:

  1. https://publications.aap.org/pediatrics/article/138/5/e20162591/60503/Media-and-Young-Minds
  2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34298189/

Kép: www.parentingideas.com.au