A digitális eszközök használata egyre elterjedtebb az osztálytermekben, arról azonban keveset tudunk, hogyan hat a gyerekek tanulási képességeire az, ha digitális formában kapják meg a feladatokat és nem papíralapon.
A gondolkodási képességeink szabályozásában részt vevő folyamatokat összefoglaló rendszert végrehajtó funkciónak nevezzük. A végrehajtó funkciók több gondolkodási képességet foglalnak magukba, melyek segítenek az új helyzetekhez és feladatokhoz való alkalmazkodásban, szükségesek a kihívást jelentő helyzetek és célorientált tevékenységek megoldásában. Valamint segítik a legtöbb tanulási folyamatot, így a működésén keresztül bejósolható az egyén tanulási képessége.
Jelen tanulmányban a kutatók a végrehajtó funkciók működésén keresztül vizsgálták a tanulási képességet digitális és nem digitális környezetben. A vizsgálatban általános iskolás, 3-5. osztályos gyermekek végrehajtó funkció működését és szövegértési, szövegírási feladatokban mutatott képességeit mérték fel. Három dologra voltak kíváncsiak:
- Van különbség a teljesítményben, ha papíralapon vagy digitális felületen végzik a szövegértési és szövegírási feladatokat a gyerekek?
- Megjósolható előre a végrehajtó funkciók működése alapján a digitális és a papíralapú feladatokban mutatott teljesítmény?
- Hogyan magyarázható a gyerekek egyéni eredményei alapján a különbség a papíralapú és a digitális feladatokban mutatott teljesítményben?
Az első kérdés esetében nem találtak különbséget. Amikor a vizsgálatban részt vevő összes gyerek eredményeit vizsgálták, nem számított, hogy a feladatot digitálisan vagy papíralapon végezték el. Ezután egyéni szinten nézték meg az eredményeket, és azt találták, hogy azok a gyerekek, akiknek a végrehajtó funkcióik működése gyengébb, rosszabbul teljesítettek a feladatokon. Tehát, a tanulási képesség együtt jár a végrehajtó funkciók működésével.
Ezt követően megvizsgálták, hogy a végrehajtó funkciók működése alapján mutatott egyéni képességek függvényében hogyan teljesítettek a gyerekek az egyes feladatokon. Az eredményeken az látszik, hogy az alapvetően jobb képességű gyerekek esetében kevésbé volt jelentősége annak, hogy milyen formában kapták meg a feladatokat, de kissé jobban teljesítettek a papíralapúakon. Ezzel szemben, azok a gyerekek, akik alapvetően alacsonyabb teljesítményre voltak képesek, önmagukhoz képest jobban teljesítettek, ha digitálisan kapták meg a feladatokat.
Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a gyengébb tanulási képességekkel rendelkező gyerekek tanulását segítheti a digitális eszközök használata. Ennek okait azonban ez a kutatás nem tárta fel, ezért fontos kiemelni, hogy bár a digitális eszközök segíthetnek bizonyos helyzetekben, a végrehajtó funkciók fejlesztését nem váltják ki, melyek hosszútávon bizonyítottan javítják a tanulási képességeket.
Forrás: Ruffini, C., Tarchi, C., & Pecini, C. (2023). Which executive functions affect text comprehension and writing in paper and digital mode? An investigation in primary school children. Computers & Education, 207, 1–17. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2023.104936