Az elmúlt években jelentősen megnőtt a gyerekek képernyőhasználati ideje. A másfél éves gyermekeknek már 43 százaléka használ napi szinten digitális eszközt, és ahogy idősödnek, ez a tendencia csak erősödik.
A digitális eszközök előnyei és kockázatai életkoronként változnak, ezek hatását jelenleg is kutatják és még nehéz pontosan látnia hosszútávú következményeket. Bár a tévénézés hatásairól több kutatás született, az újabb típusú okoseszközök (telefonok és tabletek) használatáról még kevés tudományos adat áll rendelkezésünkre, így nem vonható le egyértelmű ok-okozati összefüggés, de a tendencia látszik.
Fejlődés: az első három év ereje
A gyerekek első három éve kiemelten érzékeny és meghatározó időszaknak számít, mert az agyuk fejlődése még nagyon kiszolgáltatott a külső hatásoknak. Ilyenkor sok mozgásra, felfedezésre és kölcsönös társas kapcsolódásra van szükségük az egészséges fejlődéshez. Az ettől erősen eltérő közeg káros lehet – ilyenek például a képernyők – ugyanis ilyenkor a gyerekek nem mozognak, nem kommunikálnak, viszont audiovizuálisan sokszor túl intenzív a tartalom, mindez negatívan befolyásolja a fejlődésüket.
Az óvodás és kisiskolás gyerekek esetében rövid távon úgy tűnhet, hogy a képernyőzés mind a gyerekek, mind a szülők számára előnyös, mivel a gyerekek élvezik, megnyugszanak tőle, és amíg nézik, a szülők például elvégezhetik a házimunkát. Hosszú távon azonban a képernyőzés komoly negatív hatással lehet a gyermekek fejlődésére, például nyelvi képességeikre, önszabályozásukra, figyelmükre, iskolai eredményeikre és társas készségeikre.
Digitális eszközök – fizikai és lelki hatások
Kiskamasz korban a gyerekek egyre önállóbbak, például már egyedül közlekednek. Sokszor ilyenkor kapják meg az első telefonjukat, azok előnyeivel és veszélyeivel együtt. Folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani a szüleikkel, barátaikkal, tanulnak vele, segíti őket a közlekedésben, zenét hallgatnak és szórakoznak rajta. Azonban, ha nem kapnak megfelelő támogatást az eszköz kiegyensúlyozott használatához, valószínű, hogy előbb-utóbb találkoznak az eszköz veszélyeivel is, beleértve a fizikai kockázatokat (mozgásszegény életmód, látásproblémák, alvászavarok), a függőséget, a cyberbullyingot, a közösségi média negatív hatásait (hangulatzavar, testképzavar), az impulzivitás növekedését és a frusztrációtűrés csökkenését, az adataik biztonságának csökkenését és a reklámokat, manipulációt. Szerencsére egyre több nemzetközi ajánlás és iránymutatás születik, mely segítségére lehet a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek és a szülőknek. A WHO (World Health Organization) iránymutatása szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a gyermekeknek a képernyőzés. Ovis korban maximum napi fél óra képernyőidőt javasolnak. Később, iskoláskorban már nincs kifejezett ajánlás.
Bár az előnyök és potenciális kockázatok életkoronként nagyon eltérőek, vannak olyan alapvető irányelvek, amelyekkel a szülők segíthetnek a gyerekeknek egy kiegyensúlyozottabb eszközhasználatot megteremteni.
- Alakítsunk ki egyensúlyt az online és offline tevékenységek között! Mindig fontos, hogy jusson elegendő idő egyéb, nem-digitális tevékenységekre, pl. mozgásra, játékra, alvásra, közös családi időtöltésekre. Utóbbiak ugyanis védő faktornak tekinthetők a problémás digitális eszközhasználat kialakulásával szemben.
- Csökkentsük a digitális zajt! az alvás előtti és étkezés közbeni képernyőhasználatot és a háttérben szóló tévét.
A digitális eszközök használata az esti órákban negatív hatással lehet az alvás minőségére, és a gyerek másnapi teljesítményére, így a hálószobából érdemes kitiltani minden digitális eszközt. Érdemes lefekvés előtt legalább egy órával kikapcsolni a képernyőket, és olyan nyugodt tevékenységeket végezni, mint az olvasás vagy a beszélgetés. Az étkezések közbeni telefonozás növelheti az étkezési zavarok kialakulását, így érdemes azokat az evés idejére elrakni. Ez nemcsak az egészséges táplálkozási szokásokat segíti elő, hanem a családi kapcsolatok erősítését is. A háttérben szóló tévé még akkor is elvonhatja a figyelmet más tevékenységekről, ha éppen nem nézi senki, vagy nem zavaró. Ilyenkor inkább kapcsoljuk ki, például étkezés vagy játék közben.
- Életkornak megfelelő tartalmat válasszunk! Érdemes alaposan utánanézni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt a gyerek. Fontos szempont lehet, hogy a tartalom illeszkedjen a gyerek fejlődési szintjéhez, hogy támogassa a tanulást, pozitív üzenete legyen, és ösztönözze a gyerekek offline játékát, kreativitását. Fontos, hogy a tartalom ne legyen agresszív vagy túl gyors tempójú, mert ez növeli az impulzivitást és szorongást.
- Hozzunk létre egy családi digitális szabályrendszert! A gyerekek jobban elfogadják a korlátozásokat, ha aktívan részt vehetnek a szabályok kialakításában. A közös családi szerződés segíthet abban, hogy mindenki számára világos legyen, mennyi időt tölthetnek digitális eszközök előtt, és milyen körülmények között használhatják azokat. A szabályok betartása akkor lesz hatékony, ha a szülők is követik őket, hiszen a gyerekek a példából tanulnak a legtöbbet.
- Legyenek a szülők tudatos példaképek! Fontos, hogy a szülők legyenek hitelesek, és tartsák be a közösen felállított szabályokat, például ne használják a telefonjukat étkezés közben, vagy ne görgessenek vég nélkül a közösségi médiában a gyerek előtt. A szülők digitális szokásai mintaként szolgálnak a gyerekek számára. Ha a felnőttek tudatosan és mértékkel használják az eszközeiket, a gyermek is nagyobb eséllyel fogja követni ezt a példát.
- Beszélgessünk az online világról! Fontos, hogy a szülők érdeklődjenek a gyerekük online tevékenységei iránt. Kérdezzék meg tőlük, milyen játékokkal játszanak, milyen videókat néznek, és kikkel beszélgetnek az interneten. Ha a gyermek azt érzi, hogy biztonságos közegben megoszthatja az élményeit, könnyebben fordul majd a szülőkhöz akkor is, ha valamilyen problémába ütközik az online térben.
- Rendszeresen tartsunk digitális detox időszakokat! A digitális világ folyamatosan elérhető közelségben van, ezért fontos időnként tudatosan szünetet tartani. Hetente legalább egy napot kijelölhetnek, amikor mindenki félreteszi az eszközöket egy időre, és offline tevékenységekre fókuszálnak, például közös kirándulásra vagy társasjátékra. Az ilyen időszakok segítenek visszatalálni a személyes kapcsolatokhoz és a valódi kikapcsolódáshoz.
- Használjuk és nézzük, játsszunk együtt a digitális médiával: A közös médiaélmények által a szülők nemcsak kontrollálhatják, hogy milyen tartalmakkal találkozik a gyermek, hanem közös időt is tölthetnek vele, jobban megismerhetik a gyerek digitális érdeklődését. A gyerekek pedig sokszor abból tanulnak a leginkább, ha például filmezés vagy játék közben kérdezhetnek, megbeszélhetik az élményeket, és jobban emlékeznek az információkra, ha azok egy közös élményhez kapcsolódnak.
Fontos, hogy a szülők mellett a gyerekek is megtapasztalják, hogy az igazán értékes élményeket nem egyedül vagy a képernyő előtt szerzik, hanem a valódi kapcsolatok és közös élmények által.
Blogbejegyzésünk a gyerekszoba.hu oldalon megjelent cikkünk újraközlése. Szerző: Szőke Rebeka (Alfa Generáció Labor)