A már több mint egy éve életünkben jelen lévő koronavírus nem csak fizikai jellegű egészségkárosodást okoz a társadalom tagjai számára. A járvány miatt hozott lezárási intézkedések ugyanis sokak számára okoztak és okoznak a mai napig is mentális problémákat.

Kifejezetten igaz ez a serdülők korosztályára, hiszen az ő életkorukban a szocializáció és a társas kapcsolatok kifejezetten fontos szerepet játszanak a pszichés egészségük megőrzésében.

Jelen kutatásban a belga kutatókat az érdekelte, hogy vajon a közösségi média (Instagram, Tik-tok, Facebook, Twitter stb.) segíti-e a serdülők megküzdését a lezárások okozta magánnyal és szorongással szemben. Hiszen a fiatalok bár élőben nem tudtak egymással találkozni, de a képernyőn keresztül - a digitális médiának köszönhetően - ez mégis megtörténhetett.

Vajon tudta-e bármilyen mértékben pótolni a találkozásokat az online tér?

A kutatás során több, mint kétezer, 13 és 19 év közötti serdülő körében vizsgálták, hogy hogyan hatott a magány és a szorongás a tinédzserek boldogságára, illetve hogy a közösségi média használata befolyásolta-e ezt a hatást valamilyen irányban.

Amikor a két tényező közvetlen hatását nézték a boldogságra, azt találták, hogy a magány érzése alapvetően nagyobb negatív befolyással van a serdülők boldogságára, mint a szorongás. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a tinédzserek koronavírus alatti érzései között leginkább a magány van túlsúlyban, hiszen az ő egészségükre, főleg az első két hullámban, a vírus nem jelentett akkora veszélyt.   

Az eredmények alapján látható még, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki és milyen módon használja a közösségi médiát. Alapvetően három felhasználási módot vizsgáltak:

  • aktív megküzdés: a közösségi média információszerzésre való használata, amely során a serdülő online jelenlétének alapvetően az a célja, hogy új módokat találjon a helyzettel való együttélés megkönnyítésére
  • szociális kapcsolatok pótlása: a közösségi média használata arra, hogy barátokkal, ismerősökkel vegye fel a serdülő a kapcsolatot, pl.: chatelés, videochatelés formájában
  • humor: a közösségi médián keresztül olyan humoros posztok olvasása, melyek jobb kedvre derítik az olvasót (pl.: mémek)

Bár alapvetően a kitöltők aktív megküzdésre használták a legkevésbé a közösségi médiát, mégis az bizonyult a leghatékonyabbnak arra, hogy a hangulatukat szabályozni tudják. Ez a használat csökkentette a stresszszintjüket és növelte a boldogságukat.

Ezzel szemben úgy tűnik, hogy sem az Instagram, sem a Facebook, sem pedig a Tik-tok nem képes pótolni az élő találkozásokat a serdülők körében.

Bár minél magányosabbnak érezte magát valaki, annál többet chatelt a barátaival és családtagjaival az interneten, mégis azok, akik gyakran használták a szociális kapcsolatok pótlására a közösségi médiát, kevésbé voltak boldogok, mint mások. Ennek a hatásnak a hátterét még vizsgálják a kutatók.

A humor használata viszont úgy tűnik, sosem árthat egy pandémia elleni megküzdés során. Bár a magányosság és a szorongás boldogságra gyakorolt hatását nem csökkentette, de tőlük függetlenül befolyásolta a tinédzserek érzelmi szintjét.

A mémek és vicces posztok olvasása szignifikánsan növelte a pozitív érzelmeiket.

A cikk írói azonban kiemelik azt is, hogy az aktív megküzdés esetén fontos odafigyelni arra, hogy a közösségi médián belül a serdülők megfelelő helyről tájékozódjanak, ugyanis rengeteg félrevezető információval találkozhatnak ezeken az oldalakon keresztül, melyek bizonyos esetekben növelhetik a szorongásukat. 

Lány laptop előtt ül egyedül felirattal

A teljes cikk itt olvasható:

https://www.liebertpub.com/doi/full/10.1089/cyber.2020.0478