Ahogy egyre elterjedtebbé válnak az okostelefonok a tinédzserek körében, úgy változnak a szokásaik is az életük sok területén. Igaz ez az iskolai zaklatásra (szakszóval “bullying”-ra) is.

Rendkívül széles körben foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a zaklatás különböző pszichés állapotokkal való összefüggéseivel egy taiwan-i kutatócsoport 2013-ban. A kutatás során kb. 3000, 10. osztályba járó diák tapasztalatait és szokásait mérték fel kérdőívek segítségével.

Az eredmények a magyar szülőknek is tanulságosak lehetnek, ugyanis fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen típusú zaklatási formák a legelterjedtebbek, illetve hogy a zaklatás hogyan érinti a tinédzserek pszichés egészségét.

Chang-ék írása szerint

a kutatásban résztvevő gyerekek negyede volt érintett iskolai zaklatásban

az elmúlt egy évben.

A következő zaklatási formák érintették leggyakrabban a fiatalokat:

  • szociális zaklatás (pl.: kiközösítés): ez a diákok 7,1 %-át érintette
  • verbális zaklatás (pl.: szóbeli bántalmazás, leszólni a másikat, rosszindulatúan ugratni valakit): ilyet a diákok 13% csinált másokkal
  • fizikai zaklatás (pl.: osztálytársak megütése, megrúgása, meglökése): a 10.-es diákok 6,4%-a viselkedett így iskolatársaival az elmúlt év során legalább néhányszor

Érdekes adat, hogy a diákok egy részét nem lehet elkülöníteni zaklatóra és áldozatra, ugyanis a diákok kb. 5%-a hol zaklató, hol áldozat.

Hogyan függ össze az internetes zaklatás az iskolai zaklatással? Vajon ugyanazok a gyerekek érintettek benne?

A kutatás alapján úgy tűnik, hogy azok a gyerekek, akik az interneten zaklattak másokat (pl.: rosszindulatú kommenteket írtak; előnytelen, akár meztelen képet posztoltak a másikról annak engedélye nélkül stb.) valószínűbben viselkedtek bántalmazó módon iskolai színtéren is, mint azok, akik nem vettek részt ilyen tevékenységben egyáltalán. Igaz volt ez a mintázat azokra a gyerekekre is, akik online zaklatók és áldozatok is voltak, ők is valószínűbben zaklattak másokat és lettek áldozatok az iskolai - személyes térben is. Ezek után talán nem meglepő, hogy azok, akik az internetes zaklatásnak csak áldozatai voltak, valószínűbben váltak áldozattá az iskolában is.

Fontos kiemelni, hogy

az internetes zaklatások aránya nagyjából kétszer akkora volt, mint az iskolai zaklatásé

A 10.-es tanulók 18,4%-a lett internetes bullying áldozata, míg ez az osztálytermekben 8,2%-ra korlátozódott. Úgy tűnik, sok európai országhoz hasonlóan már Taiwanban is a “cyberbullying” a legfőbb zaklatási forma a fiatalság körében.

És hogy hogyan függenek össze a zaklatások a pszichés egészséggel?

A kutatók eredményei alapján mind az internetes, mind az iskolai zaklatás rizikófaktora lehet a tinédzserek körében később kialakuló

depressziónak és alacsony önértékelésnek.

A két tényező kapcsolata azonban nem feltétlenül ennyire egyszerű. A depresszióval élő fiatalok szociális készségei alapvetően alacsonyabbak, így valószínűbben válnak ők a zaklatók célpontjaivá - a kutatók szerint.

Egy csoport mutatott még az áldozatoknál is magasabb depressziószintet a vizsgált csoportok közül. Azok a gyerekek, akik mind zaklatók és áldozatok is voltak. Az ő depresszió skálán elért eredményük magasabb volt, mint bárki másnak a vizsgált 10.-esek közül.

Kétségbeesett mobilozó tinédzser

*kép forrása: https://www.stopbullying.gov/cyberbullying/what-is-it

Az eredeti cikk itt olvasható: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23586891/