Már a párperces mobilhiány is stresszel minket -
A mobiltelefonhoz való kötődés és hiányának hatásai felnőttekre

2016-ban végzett kutatásunkban felnőttek mobiltelefonhoz való kötődését vizsgáltuk és azt találtuk, hogy ha az emberektől akár csak egy rövid időre is elvesszük a mobiljukat, viselkedésük és szívritmusuk elárulja idegességüket, még akkor is, ha ezt nem is veszik észre magukon. A Computers in Human Behaviour rangos nemzetközi szakfolyóiratban közölt vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy az emberekben az embertársaikhoz hasonló kötődés alakulhat ki mobiljaik felé.

A kutatásban 18-26 év közötti egyetemisták vettek részt, akik viselkedését videóra vettük, és folyamatosan mértük a szívritmusukat. A résztvevők felétől (egy megfelelő indokra hivatkozva) elvettük a mobiljukat és betettük egy szekrénybe, míg a résztvevők másik fele megtarthatta a mobilját.

Ezt követően a résztvevőket 3 percre magukra hagyták, ami alatt bármit csinálhattak kedvük szerint, olvashattak, járkálhattak a szobában. A videofelvételek és a szívritmus adatok elemzésén kívül még kérdőívekkel és pszichológiai tesztekkel is vizsgáltuk az alanyok stressz szintjét és érzelmeit.

Bár a mobiljuktól elválasztott személyek a kérdőíves válaszaikban nem számoltak be nagyobb mértékű stresszről, viselkedésük és szívritmusuk ennek ellentmondott. A videó felvételek elemzése azt mutatta, hogy azok, akiktől elvették a mobiljukat, többször közelítették meg a szekrényt (ahol a mobiljuk volt), mint azok, akiktől nem. Vagyis keresték a mobil közelségét, ami a kötődés egyik ismérve.

ETAL 2017

A tesztalanyok viselkedését vizsgálva kiderült, hogy a mobilt nélkülöző egyetemisták gyakrabban vakaróztak vagy igazították a hajukat, ami jellegzetes „zavar-viselkedés”. Sőt, szívük is árulkodott szorongásukról: szívritmusuk olyan mintázatot mutatott, ami a stresszre jellemző, azaz a kötődés másik jelét, az elválasztáskor jelentkező szorongás élettani hatásait is megfigyelték a kutatók. Vizsgálták a résztvevők érzelmi szavakra adott reakcióit is, és azt találták, hogy intenzívebben reagáltak a magánnyal kapcsolatos szavakra (pl. „szakítás”, „veszteség”), ami arra utal, hogy a mobiljuktól megfosztott egyetemisták magányosabbakká váltak.

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az emberek kötődnek a mobiljukhoz, valahogy úgy, mint egy gyerek az anyát helyettesítő plüssmackóhoz vagy takaróhoz. A mobil is azáltal válik a kötődés tárgyává, hogy más, fontos kapcsolatokat képvisel, helyettesít.

Ez az első vizsgálat, amely az eddig megszokott kérdőíves eljárást objektívebb módszerekkel egészíti ki. A vizsgálatban az emberek mobilhoz való kötődését és a hiányára adott stressz reakcióját mind az emberek viselkedése, mind élettani folyamataik igazolták.

Az eredeti, angol nyelvű publikáció itt érhető el.