
Egyre több országban tiltják be az okostelefonok oktatási intézményekben való használatát, azonban az intézkedés számos megosztó kérdést felvet. Az Alfa Generáció Labor munkatársaiként 2024 őszén megkérdeztük az érintetteket, mit gondolnak az intézkedésről és mik a tapasztalataik a bevezetés óta.
Az osztálytermi technológiáknak számos előnyük lehet a diákok tanulására nézve, de túlzott vagy nem megfelelő használatuk (különösképpen az okostelefonok esetében) károsan is hathat a gyerekek teljesítményére és fejlődésére - figyelmeztet az UNESCO 2023-as GEM-jelentése. A riport arra hívja fel a figyelmet, hogy
„Meg kell tanítanunk a gyerekeket technológiával és anélkül is élni; hogy ki tudják szűrni a rengeteg információ közül azt, amire szükségük van, de képesek legyenek figyelmen kívül hagyni azt, ami nem szükséges. El kell érni, hogy a technológia támogassa, de soha ne helyettesítse az emberi interakciókat se a tanításban, se a tanulásban.”
2024 őszén kérdőíves kutatást végeztünk, hogy milyen kezdeti tapasztalatuk, véleményük van a tanároknak, diákoknak és szülőknek a szeptember 1-jén bevezetett, mobiltelefon-használatot nevelési-oktatási intézményekben korlátozó kormányrendelet hatásairól.
Az online kérdőívünk kitöltésével 76 fő osztotta meg gondolatait arról, hogy összességében mit tapasztalt, hogyan változott meg az iskolában az élet azután, hogy bevezették az okoseszközök korlátozására vonatkozó rendeletet. A válaszadók 15%-a diákként, 43.5%-a szülőként, és 41.5%-a valamilyen oktatási intézményben dolgozó szereplőként (pedagógus, igazgató, iskolapszichológus) vett részt a rövid felmérésünkben. Legnagyobb arányban a középiskolai helyzetről számoltak be a résztvevők (47%), ezt követően pedig az általános iskolákban tapasztaltakról (34%). A válaszadók 19%-a vagy ezektől eltérő típusú intézményekkel (például technikum) vagy egyszerre több típusú iskolával kapcsolatos élményét osztotta meg.
Milyen kezdeti tapasztalatai voltak az intézményi szereplőknek (a továbbiakban: tanároknak/ pedagógusoknak), diákoknak és a szülőknek a mobiltelefon-használat korlátozásával kapcsolatban?
A kérdőívben nyílt végű kérdéseket tettünk fel, azaz a résztvevők szabadon megfogalmazhatták gondolataikat. A beérkezett válaszokat ezután tartalmilag kategorizáltuk. Összességében a válaszadók 51.5%-ának volt valamilyen negatív tapasztalata a korlátozással kapcsolatban, 21.4%-ának volt ambivalens vagy semleges tapasztalata, 17.5%-ának volt pozitív tapasztalata, és a kitöltők 9.7%-a valamilyen alternatív megoldást tapasztalt (például a mobiltelefonok begyűjtése helyett a gyerekek a táskájukban hagyhatták a telefont kikapcsolt állapotban, vagy a diákok egyszerűen nem adták le a telefont). A pedagógusok (65%) és szülők (62%) közel azonos arányban tapasztalták a korlátozás negatívumait, míg a tanulók jóval nagyobb arányban (92%) számoltak be ezekről (az ábrán kerekített értékek láthatóak). Mindhárom csoport kitért a rendelet pozitív hatásaira is, a pedagógusok 31%-a, a diákok 14%-a, és a szülők 22%-a osztott meg olyan tapasztalatot, ami a korlátozás előnyét mutatja.
Hogyan vélekedtek a tanárok, diákok és a szülők a mobiltelefon-használat korlátozásáról?
A kitöltők 66.7%-a (tanárok 81%-a, diákok 85%-a, és szülők 77 %-a) fogalmazott meg olyan véleményt, ami a korlátozás ellen szól, 15.6%-a, ami amellett (tanárok 26%-a, diákok 0%-a, szülők 17%-a), és 17.8%-a semlegesen (tanárok 18%-a, diákok 21%-a, szülők: 17%-a) vélekedett a bevezetésről.
Nézzük meg, milyen pozitív, negatív és semleges/vegyes véleményekről és tapasztalatokról számoltak be a kérdőívet kitöltő diákok, pedagógusok és szülők!
Pozitív tapasztalatok és vélemények: A tanárok, diákok és szülők szerint miért jó a mobilhasználat korlátozása az iskolákban?
A jó tapasztalatok több mint fele (52.4%) abból ered, hogy a gyerekek többet beszélgetnek egymással a szünetekben. A pozitív vélemények 34.8%-a alapján minőségibb tevékenységekkel töltik az órák közötti szüneteket. A tanulást, órai munkát és aktivitást is pozitívan érintette a változás a megerősítő vélemények és tapasztalatok 30%-a szerint, emellett pedig érezhető hangsúlyt kaptak az etikai és biztonsági szempontok is: miszerint kevesebb a diákok közötti telefonos bullying (zaklatás), és a magántulajdonuk is biztonságban van.
“Helyeslem, sajnos volt már az iskolában telefonos videofelvétel megosztásával elkövetett bullying. Ráadásul túlságosan erős a gyerekek függősége, nem tudnak ellenállni. El kell tőlük zárni, vagy ne legyen lehetséges az internethez való csatlakozása az eszközöknek (árnyékolás).” (középiskolás diák szülője)
“Néha egyszerűbb lenne a diákokkal csak elővetetni órán a mobilt egy-egy feladatsorért. Viszont szünetekben egyértelműen pozitív a korlátozás: nem a mobilt pörgetik, hanem egymással beszélgetnek, kártyáznak, társasoznak.” (középiskolai tanár)
Milyen hátrányai vannak a korlátozásnak a válaszadók szerint?
A kutatásban részt vevők körülbelül felének volt valamilyen negatív tapasztalata a rendelet bevezetése kapcsán, illetve több mint felének volt negatív véleménye a mobilhasználat tiltásával kapcsolatban.
Ezek a negatív gondolatok nagyrészt ahhoz köthetőek, hogy a válaszadók elavult intézkedésnek tartják a központi korlátozást, illetve technikai nehézségekbe ütköztek a mobiltelefonok begyűjtése, tárolása, kiosztása és adminisztrációja közben. Volt, aki azt tapasztalta, hogy a társas kapcsolatokra olyan módon van ártó hatással a mobiltelefonok elvétele, hogy vagy a gyerekek között, vagy az intézményi szereplők és a szülők között váltott ki feszültséget. A stresszforrást mint ellenérvet olyan értelemben is említették, hogy a diákok nehezebben koncentráltak az órákon, vagy idegesebbek voltak a telefonjaik hiánya miatt.
“Bizonyos időszakokban kaotikus állapotokat teremt. A diákokat frusztrálja, ami visszaüt a tanórákon. A tanár is frusztrált lesz.” (középiskolai tanár)
A pedagógusok kifogásolták, hogy nehezebb interaktív, élményszerű órát tartani a készülékek nélkül. A szülők és diákok arra helyezték a hangsúlyt, hogy a gyermek önállósága, a szülőkkel való kapcsolattartása sérült.
“Mivel nagyon messze lakok az iskolától, ezért nem tudtam szólni a szüleimnek vagy bárkinek, ha esetleg elmaradnak az utolsó óráim.” (középiskolás diák)
“A szünetben folytatott telefonbabrálásnak nem vagyok híve, de ezt a generációt már felsőben is nehezen lehet motiválni, hiszen már a babajátékok is zenélnek, villognak, sok érzékszervet mozgatnak. A tanuláshoz használt fejlesztő játékok, oktatási célra használható applikációk a tanórán óriási segítséget adhatnak és a memorizálást is segítik. Sajnos osztálynyi okoseszköz nem áll a legtöbb iskolában rendelkezésre, így a gyerekek a saját eszközeiket használhatták, most ezt is elvették.” (általános iskolai tanár)
“A gyerekek délutáni élete szervezhetetlenebb, mert csak suli után látják az üzenetet vagy tudnak üzenni ők. (edzés, meccs, zeneóra, zenekar, fodrász, fogorvos, stb). Tanórán nem használják a szótár funkciót, és a neten fellelhető ismereteket sem.” (általános iskolás diák szülője)
Semleges/ vegyes tapasztalatok és vélemények: Miért értelmetlen a telefonhasználat korlátozása?
A korlátozás semleges megítélésének főként az áll a hátterében, hogy sok intézményben a rendelet előtt is korlátozták már valamilyen formában a mobilhasználatot, így nem történt érezhető változás a mindennapokban. Többen értelmetlennek tartották a bevezetést, mert “aki nem akar figyelni órán, az se mobillal, se mobil nélkül nem fog”.
“Szerintem egyesek jobban oda tudnak figyelni telefon nélkül, míg mások feltalálják magukat anélkül is. Ha valaki mást akar csinálni az óra alatt, akkor rajzolhat vagy üzengethet is papíron.” (középiskolás tanár).
Sokan hatástalannak ítélik a szabályozást, hiszen sokszor minél jobban tiltanak valamit, a gyerek azt annál jobban szeretné, vagy amint újra a kezébe kerül a telefon, azonnal “bepótolja a lemaradást”.
“Szerintem a totális korlátozás felesleges volt, mert minél jobban tiltanak valamit, annál kívánatosabb lesz.” (általános iskolás tanuló szülője).
A semleges tapasztalatok negyede arról szólt, hogy a gyerekek eddig se éltek vissza a mobiltelefon használattal, és most sem lázadtak az intézkedés ellen, tehát nem okozott különösebb változást a szabályozás.
A tanárok és szülők is beszámoltak olyan alternatív módszerekről, amelyekkel kikerülhető volt az eszközök mindennapi begyűjtése, tárolása, adminisztrációja, de volt olyan iskola is, ahol egyáltalán nem tartották be a rendeletet, és semmilyen módon nem korlátozták a mobiltelefonok használatát. Máshol a gyerekek a saját szekrényeikben tartották a telefonokat, valahol pedig az utolsó órán osztották ki valamilyen órai feladat kapcsán, hogy ne kelljen a gyerekeknek a hazaindulás előtt még emiatt sorban állni a portán. Persze, olyan eset is előfordult, hogy a diákok titokban nem adták le a készülékeket.
Összességében hogy látják az érintettek, mi lenne a jó megoldás?
A válaszadók 53.2%-a valamilyen módon korlátozná az oktatási intézményekben a mobiltelefonok használatát, de nem ért egyet a teljes tiltással. Ők vagy a telefonok tárolását gondolnák újra, vagy csak tanórákon, vagy csak szünetekben engedélyeznék a mobilozást (indokolt esetekben). A kitöltők 19.5%-a azt tartaná jónak, ha semmilyen módon nem korlátoznák a mobiltelefon használatot, míg 15.6%-uk úgy véli, hogy különböző intézkedések és irányelvek lennének szükségesek a különböző korcsoportokra vonatkoztatva, illetve az intézmények dolgozóira kellene bízni, hogy miként szabályozzák a telefonhasználatot. A teljes tiltást a kutatásban részt vevők 7.8%-a támogatja. Néhányan (3.9%) azt is kifejezték, hogy az okoseszközöket nem tiltani kellene, hanem a helyes használatukra tanítani a gyermekeket.
“Az iskoláknak nem kötelezettséget, hanem JOGOT kellett volna kapniuk a telefonok beszedésére, amivel minden iskola a saját belátása szerint tudna élni. Nem lehet 6-20 éves korig minden diákra központilag egységesen ráerőltetni ugyanazt a szabályozást.” (szülő és középiskolás tanár)
“A gyerekeknek meg kell értenie, hogy miért nem jó, ha mindig lehet telefonozni az iskolában (előnyök és hátrányok közös átbeszélése) és velük együtt megalkotni azokat a szabályokat, amik életkorilag és kontextuálisan (órán/szünetben) segítik őket. Mivel így saját szabályaik lennének, és értik, hogy miért van szükség ezekre, sokkal motiváltabbak is lesznek azok betartására. Emellett a közös beszélgetés egy jó lehetőség arra is, hogy a gyerekek megosszák gondolataikat, reflektáljanak az egészségtelen szokásaikra és új szempontokat ismerjenek meg.” (pszichológus)
Felmérésünk eredménye alapján látható, hogy az oktatási intézményekben történő mobilhasználat korlátozása nem fekete-fehér kérdés. Számos érv szól ellene és mellette egyaránt, ezért is érdemes meghallgatni az érintettek tapasztalatait és véleményét. Az Alfa Generáció Labor kutatóiként úgy gondoljuk, hogy alapvetően mindenkinek jót tenne néha a kütyümentesség, hiszen túlságosan is támaszkodunk a technológiára, és elfelejtjük, hogy ezek nélkül is lehet élni. Nem használjuk számos készségünket (tájékozódás, számolás, helyesírás, stb.), mert a mobiltelefonok elvégzik ezeket helyettünk. A digitális eszközök elveszik az időt a minőségi társas együttléttől, a mozgástól, a játéktól. A mai világban azonban elkerülhetetlenek ezek az eszközök, és számos előnyük tagadhatatlan. Éppen ezért fontos, hogy az egyensúlyra és a tudatos használat megtanulására és átadására törekedjünk otthon és az iskolákban is.
Mit mondanak a kutatások?
Cikkünk folytatásaként készülünk egy olyan összefoglalóval, melyben tudományos alapokon nyugvó érveket és ellenérveket fogalmazunk majd meg a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásával kapcsolatban, hogy a tapasztalatok és vélemények mellett a kutatási eredmények mentén is mérlegelhessük ezt a fontos és megosztó kérdést! Kövesd weboldalunkat vagy Facebook oldalunkat, hogy ne maradj le róla!
Így hivatkozd ezt a cikket/ kutatást:
Alfa Generáció Labor (2025). A gyerekek többet beszélgetnek, de a tanulás kevésbé interaktív: mit gondolnak a diákok, a tanárok és a szülők a mobilhasználat iskolai korlátozásáról?. Letöltés időpontja: [aznapi dátum], Forrás: https://www.alfageneracio.hu/blog/2025/02/a-gyerekek-tobbet-beszelgetnek-de-a-tanulas-kevesbe-interaktiv-mit-gondolnak-a-diakok-a-tanarok-es-a-szulok-a-mobilhasznalat-iskolai-korlatozasarol/.