A képekkel illusztrált mese támogatja, fejleszti a képzelőerőt, míg az animációs film és a kép nélküli történet nem. Ha a szülő jelen van a mese közben, az támogatja a gyermek rajzolásában megmutatkozó kreativitást, de a szülő nélkül nézett vagy hallott mesének nincs ilyen pozitív hatása.
A kreativitás az emberi gondolkodás egyik legfontosabb mozgatórugója: lehetővé teszi, hogy a korábbi tapasztalatainkat használva új ötleteket, megoldásokat hozzunk létre. Ennek egyik alapja a vizuális képzelőerő, mely során gondolatban képeket hozunk létre olyan dolgokról, amik nincsenek jelen, például mesehallgatás közben.
A történetmesélés a gyermekek egészséges fejlődését segíti: erősíti az érzelmi intelligenciát és a szülő-gyerek kötődést, támogatja a nyelvi készségek fejlődését, valamint hozzájárul a kreativitás és a képzelőerő kibontakozásához, mely a tervezés és problémamegoldás alapjául szolgál a gyermekkorban.
Az elmúlt évtizedekben a mesélés egyre inkább digitális formát öltött: az elektronikus könyvek és videós tartalmak gyorsan váltakozó képeket, animációkat és hanghatásokat tartalmaznak, így sokkal intenzívebb szenzoros élményt nyújtanak, mint a hagyományos mesekönyvek. Ilyenkor a gyerekek kevésbé használják a képzelőerejüket és fantáziájukat, hiszen már kész képeket látnak. Emellett, a digitális mesék fogyasztása gyakran magányos tevékenységgé válik, hiszen nincs szükség arra, hogy a szülő olvassa fel a mesét, ez pedig hátráltathatja a társas-kognitív készségek fejlődését is.
Laborunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a digitális és a könyvből olvasott mesék hogyan hatnak a kreativitásra. Azt vizsgáltuk, hogy a mese társas kontextusa (a szülő olvassa-e a mesét vagy egy idegen hangján szól felvételről) és a történet vizualizációs intenzitása (mennyi animációt vagy képet tartalmaz) hogyan befolyásolja a 6-7 éves gyerekek képzelőerejét és kreativitását rögtön a mese után. A kísérletben először felmértük a gyermekek kreativitását és képzelőerejét, akik ezután meghallgattak vagy megnéztek egy 4-6 perces mesét egy tableten, majd ismét felmértük a kreativitásukat különböző módszerekkel. Az egyik kreativitás tesztben a gyerekeknek szokatlan használati módokat kellett kitalálniuk mindennapi tárgyakhoz, egy másik tesztben be kellett fejezniük egy megkezdett rajzot, egy harmadikban pedig nonfiguratív ábrákról kellett kitalálniuk, hogy vajon minek a részei lehetnek, mit kezdtek el rajzolni. A fantázia méréséhez a gyerekeknek két tárgyat kellett elképzelniük, majd eldönteniük, hogy melyik fényesebb (pl. egy trombita vagy egy hegedű) és a reakcióidő mutatta meg, milyen gyorsan képesek a képzelt képek alapján döntést hozni.
A gyerekek hatféle mesetípus valamelyikét kapták: ezek különböztek a vizualizáció mértékében és a társas kontextusban (volt-e szülői jelenlét). A szülő által olvasott mesék közül volt olyan, 1) ami csak szöveget tartalmazott, 2) volt képeskönyv és 3) volt egy videórészleteket tartalmazó mese, melynek feliratát a szülő olvasta fel a gyereknek. A szülő nélkül hallgatott mesék közül 1) volt, aki hangoskönyvet hallgatott, 2) volt, aki a hangoskönyv mellett állóképeket látott a történetről és 3) volt, aki egy animációs (mozgóképes) filmet nézhetett meg.
A kutatásban azt találtuk, hogy
az állóképekkel illusztrált mese támogatta, fejlesztette a képzelőerőt (a szülői jelenléttől függetlenül), míg az animációs film és a kép nélküli történet nem, illetve a szülői jelenlét támogató hatással volt a rajzolásban megmutatkozó kreativitásra (a mese vizualizációjától függetlenül), de a szülő nélkül nézett vagy hallott mesének nem volt ilyen pozitív hatása.
Bár a kutatásban a rövid távú, azonnali hatásokat figyeltük meg, feltételezhető, hogy hosszú távon is hasonló eredményekre jutnánk. Kutatásunk szerint a legtöbb digitális mese fogyasztási szokás (animált mesék nézése, szövegfelolvasási funkcióval rendelkező elektronikus könyvek) inkább gátolják a gyermekek kreativitását és képzelőerejét. Azonban, ha a szülő aktívan részt vesz a mesenézésben, -olvasásban, és a történet vizuális megjelenítése visszafogott, függetlenül attól, hogy hagyományos mesekönyvből vagy digitális felületen olvassák a mesét, az segítheti a kreativitás és képzelőerő kibontakozását.
Felkeltette az érdeklődését kutatásunk? Vegyen részt 6-15 éves gyermekével aktuális, játékos feladatokat tartalmazó kutatásunkban! Részletek és jelentkezés itt: https://www.alfageneracio.hu/kutatasok/digitalis-ido/