Alfi nevű applikációnk új mesével bővült! A Mancs-szigetek hősei szerzőjét, Roszik Sárát kérdeztük a történet hátteréről.
Hogyan született meg a mese ötlete, mi inspirált?
A mese alapötlete nagyon régen, 12-14 éves koromban fogalmazódott meg a fejemben, amikor a nagymamámnál vendégeskedtem, akkor kezdtem el írni az első verziót. Az inspirációt az adta, hogy előtte (már nem emlékszem, milyen ételhez vagy italhoz) narancsot vágtunk karikákra, és hármat egymás mellé rakva kirajzolódott számomra egy narancsegér feje és fülei. Ebből indult meg a fantáziám és született meg Gaglusz, a főhős egér alakja.
További inspirációforrás volt, hogy akkoriban az egyik tévécsatornán ment valamilyen egeres mese, amiből csak egy kis részletet láttam, de arra emlékszem, hogy középkori környezetben játszódott, kalandos, csavaros cselekménnyel, egérkisasszonnyal, hősi alakokkal és egy kis szerelmi szállal. Azóta sem tudom, milyen meserészlet volt, de megragadott a hangulata, és ahhoz hasonlót szerettem volna írni én is. Illetve tudat alatt valószínűleg a Geronimo Stilton egeres mesekönyvek és a belőlük készült mesesorozat is hatással volt az írásomra, mivel mindig nagyon szerettem az Elisabetta Dami által kreált Rágcsália világát.
Amikor annak idején elkezdtem írni a történetet, az első pár fejezetig jutottam, aztán nem lett belőle semmi, elfelejtődött. 18 éves korom körül találtam rá a régi, kezdetleges írásomra, és döntöttem úgy, hogy leporolom, és rendesen megírom. Ez kisebb-nagyobb kihagyásokkal, majdnem 20 éves koromra sikerült. Addigra beérett a mesebeli világ, és sokat alakult, viszont koncepcióban és az első pár fejezet szövegében lényegében nagyon sok minden úgy maradt, mint ahogyan 12-14 évesen a legelső verzióban megalkottam. Az akkor kitalált főbb karakterek sem változtak jelentősen.
Érdekesség, hogy úgy hozta az élet, hogy a kéziratot ugyanúgy a nagymamám házában, ugyanabban a karosszékben ülve fejeztem be, ahol annak idején elkezdtem.
Miről szól a történet, és kinek ajánlanád elsősorban?
A történet egy kisegér és a társai kalandjairól szól a Mancs-szigeteken, egerek és macskák világában játszódva. A mese főhőse, Gaglusz kisgyerekként találkozik egy veszélyes macskával, és hősies helytállást tanúsít, aminek hamar híre megy Cincinország birodalmában. Még a király is felfigyel rá, aminek eredményeképpen Gaglusz a királyi palotában tanulhat. Összebarátkozik Linával, a király lányával, akivel, ahogy telnek az évek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és az érzéseik szerelemmé alakulnak. Linát azonban egy napon váratlanul elrabolják, hogy túszként használják Cincinország legyőzéséhez, és Gaglusznak egészen Macskidóba, a macskák országába kell utánamennie, hogy kiszabadítsa. A Kóbor-tengeren át vezető út azonban nemcsak viharok veszélyeit, hanem macskalózokat is rejt, és Macskidóba érkezve sem egyszerűbb a helyzet. Egerek és macskák között is árulók lapulnak, ám az is kiderül, hogy korántsem minden macska gonosz.
Olyan gyerekeknek és szülőknek ajánlom a mesét, akik szeretnének egy kalandos, hősi történetet olvasni, amiben fontos szerepet kap a barátság, az elfogadás, a család, és némi szerelmi szál is megjelenik.
Úgy gondolom, fiúkat és lányokat egyaránt érdekelhetnek a mese témái, és mivel a legfontosabb karakterek közül fiú és lány szereplők vegyesen jelennek meg, talán mindenki találhat köztük olyat, akivel azonosulni tud.
Életkor tekintetében talán a 6-12 éves korosztálynak javasolnám, de mindenképpen 6 év körül/felett kezdve, a harci jelenetek, a mese hossza, illetve az árnyaltabb szereplők, témák miatt. A mesében nemcsak tiszta „jó” vagy „rossz” szereplők jelennek meg, helyenként a jó szereplőknek is vannak hibái, és a rosszabbakról is kiderülhet, hogy némelyikük talán nem is olyan rossz. Így olyan gyerekeknek lehet jó a mese olvasása, akik már elég nagyok ahhoz, hogy megértsék a karakterek vegyes tulajdonságait, és tudjanak róla gondolkodni, beszélgetni.
A szülők milyen téma kapcsán kezdeményezhetnek könnyedén beszélgetést a gyermekükkel?
A történet elsősorban cselekményközpontú, így a váratlan események, csavarok szerintem beszédindítók lehetnek, közösen gondolkodhatnak a gyerekek és szülők, vajon mi fog történni a következő fejezetben. Emellett igyekeztem a karaktereket is jól kidolgozni, szerethetővé és emberivé tenni őket (vagy mondjam inkább, hogy „egerivé” és „macskaivá”?), így az is jó téma lehet, kinek ki szimpatikus és miért, vagy esetleg milyen olyan tulajdonságaik, szokásaik van a szereplőknek, milyen olyan élethelyzetekbe kerülnek a mindennapokban, amivel az olvasók is azonosulni tudnak.
Érdekes lehet a világ is, mivel a Mancs-szigeteken a macskák és egerek tudnak beszélni, és emberekhez hasonló közösségekben élnek, viszont a környezetük, életmódjuk jelentősen eltér a miénkről.
Melyik az az üzenet vagy érték, amelyet különösen fontosnak tartasz a mesében, és a gyerekek magukkal vihetnek?
Fontos, hogy különböző személyiségű hősök jelennek meg a történetben, ami azt üzenheti a gyerekeknek, hogy sokféle tulajdonság lehet értékes, több módon is meg lehet közelíteni és oldani egy-egy problémát.
Nem baj, ha valaki például félénkebb, akkor is célt érhet és érvényesülhet. Jelentős szerepet kap a mesében a barátság és egymás elfogadása is, valamint, hogy ne ítéljünk meg senkit első látásra.
Mit javasolsz a szülőknek/nagyobb gyerekeknek, hogyan olvassák a mesét?
Mivel ez egy egybefüggő fejezetekből álló történet, lineárisan, az elejétől a végéig javaslom olvasni. A történet harminc fejezetből áll, ami egyben olvasva hosszú lenne, így ha végetér a meseidő, és meg kell szakítani az olvasást, később nyugodtan lehet folytatni annál a résznél, ahol abbahagyták. A fejezetek viszont átlagosan nem olyan hosszúak, így érdemes lehet egy adott fejezet végén megszakítani az olvasást.
Egyéb tippem nincsen, jó olvasást kívánok mindenkinek!
A Mancs-szigetek hősei mellett egy interaktív mesét és számos készségfejlesztő játékot is megtalálhattok Alfiban. Ha még nem tettétek, töltsétek le ingyenes alkalmazásunkat a Google Play Áruházból!