Ha a szülők kérdezés nélkül posztolnak a gyerekeikről, az jelentősen növelheti annak esélyét, hogy a gyerekek online zaklatás, gyűlölködés vagy adataikkal való visszaélés áldozatává váljanak. Mire érdemes figyelni szülőként?
A sharenting kifejezés az angol sharing (megosztás) és parenting (szülőség) szavak összevonásából keletkezett, és arra a jelenségre vonatkozik, amikor a szülő megoszt valamilyen tartalmat gyermekéről az interneten. Bár a posztolás mögött jó szándék van, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez komoly kockázattal járhat a gyerekek online biztonságára nézve.
Egy 2025-ben publikált romániai kutatás során azt vizsgálták, hogy a sharenting ténylegesen összefügg-e azzal, hogy a gyerekek online bántalmazás áldozatává válnak-e, és ha igen, mely gyerekeket fenyegeti ez a veszély leginkább.
Hogy zajlott a kutatás?
A kutatás az EU Kids Online 2020 nemzetközi kérdőíves felmérés romániai adatait használta fel, azaz a vizsgálat a 12-17 év közötti gyerekek szokásaira és tapasztalataira terjedt ki.
A kutatók három típusú online viktimizációt vizsgáltak:
- Általános online bántalmazás (cyberbullying): amikor valaki bántó, kellemetlen dolgot tesz vagy mond valakinek az online térben.
- Online gyűlöletkeltés/- beszéd (cyberhate): amikor valakit vallása, származása, bőrszíne, identitása vagy kultúrája miatt gyalázó, megalázó, fenyegető üzenetek érnek online.
- Személyes adatokkal való visszaélés: amikor valaki az érintett engedélye nélkül, számára kellemetlen módon használja fel a személyes adatait.
A kutatás két lépésben történt:
- Megvizsgálták, hogy a sharenting önmagában előrejelzi-e ezeket a kockázatokat.
- Megvizsgálták, hogy más tényezők (gyerek életkora, neme, érzelmi állapota, digitális jártassága, önfeltárási hajlama/ identitásának felvállalása és adatvédelmi, digitális tudatossága) hogyan módosítják ezt az összefüggést.
Mit mutatott meg a kutatás?
Az első vizsgálat eredménye, hogy a sharenting mindhárom kockázati formát jelentősen megnövelte. Azok a gyerekek, akikről posztoltak a szüleik,
- 1,6-szor nagyobb eséllyel lettek online bántalmazás áldozatai,
- majdnem 4-szer nagyobb eséllyel éltek át cyberhate-et,
- személyes adataikkal több mint 4-szer nagyobb eséllyel éltek vissza.
A második vizsgálat eredményei azonban árnyalták a képet, azaz amikor figyelembe vették a gyerekek egyéni jellemzőit is.
- Az általános online bántalmazás esetében a sharenting már nem bizonyult önálló kockázati tényezőnek. Helyette inkább az számított, hogy a gyermek küzd-e érzelmi nehézségekkel, milyen mértékben fedi fel identitását az online térben, illetve mennyire tudatos az online adatvédelmével kapcsolatban.
- A cyberhate esetében a sharenting továbbra is az egyik legerősebb kockázati tényező maradt. Főleg az idősebb, alacsonyabb digitális kompetenciával rendelkező fiatalok esetében mutatott jelentős összefüggést a szülői megosztás.
- A személyes adatokkal való visszaélés esetében ugyancsak erősen befolyásoló faktornak bizonyult a sharenting, különösen azoknál a gyerekeknél, akik érzelmileg sérülékenyebbek (sokat aggódnak, félénkek stb.).
A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a sharenting nem egyformán veszélyes minden gyerekre nézve. Éppen azokat a gyerekeket teszi még kiszolgáltatottabbá, akik amúgy is érzékenyebbek.
Mit tehetsz szülőként?
- Kérdezd meg a gyerekedet, mielőtt megosztasz róla valamit (amennyire a kora engedi). Esetleg takard ki az arcát valamilyen kedves matricával vagy homályosítsd el azt.
- Gondold át, milyen platformon és kik számára látható a tartalom.
- Legyél különösen óvatos, ha a gyereked is érzelmileg érzékenyebb.
Ne feledd, hogy serdülőkorban a gyerekek maguk alakítják ki online identitásukat és társas hovatartozásukat. Az, amit róluk megosztasz, erre hatással lehet, és akár célponttá is teheti őket.
Forrás: Velicu, A. & Tőkés, G. E. (2025). Understanding sharenting as a risk factor for three forms of cybervictimization in children: Evidence from Romania. Computers in Human Behavior Reports, 20, 100871. https://doi.org/10.1016/j.chbr.2025.100871